Veled
Akárcsak a mesékben:
Egy életem, s halálom
A kezedbe ajánlom!
De hagyjuk most a mesét…
Légy Te az én életem,
És tiéd lesz halálom.
Mert ha úgy fogsz szeretni,
Hogy értem szívesen élsz,
Én úgy foglak szeretni,
Hogy hozzád hűen halok.
S ha álmomból ébredek,
Hívó szókat hadarok.
Miért vagy te? S én mivégre?
Szerezz nekem szivárványt
A tavaszi kék égre.
Repüljünk hát folyókon,
S zöldellő réteken át,
Simogassunk füvet, bokrot,
Égbe szökkenő fát.
Ragadd meg a kezem és
Fussunk a domboldalon,
Suhanjunk a tó vizén
Kedves, ócska ladikon.
Gázoljunk a patakban,
Fázva lépjük hűs vizét,
S többé ne engedjük el
Egymás szerető kezét.
Végül fáradtan nézlek.
Remegő érintésed
Elsimítja vén ráncom,
S mikor végleg elalszom
Veled járom mennybéli,
Boldogságos, víg táncom.
Dorian - ...