Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Én kis szerelmem


Üvegcsontú álmok

Törékeny halmazok

Szívem bántási, hát

Belétek halhatok!

 Kezével simított
Amikor könnyeztem,

S arra a kis kézre

Híven emlékeztem.


 
Nyakamat ölelte
Belém csimpaszkodott.

Ha szépen néztem rá

Nyomban csókot adott

 
Úgy égett az a csók

Mint Belzebub pokla,

Szívem szakította

Apró darabokra

 
Törékeny derekát
Ölelőre vontam,

Az érintésétől

Ó, megbolondultam

 
Tehettem-e volna
Vigyázatlanságot?

Lelkem nem bírná el

Ha rosszat csinálok

 
Reá néztem szépen,

S úgy elmosolyodtam

Bánatos ajakát

Szorosan csókoltam

 
Rab szívem szép őre

Úrnője lelkemnek,

Hát ezért hívom őt

Én kis szerelmemnek.



 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Dorian - ...

2009.12.11 00:31

Köszönöm, hogy olvastál!

Nem boldogság szülte a verset...pedig annak én is örülnék... :-)

valaki... - ez jutott eszembe

2009.12.11 00:08

ahogy elolvastam, hirtelen csak ennyi jutott eszembe: játékos, huncut szerelmes szavak :-)
nagyon hangulatos, szinte már nosztalgikus érzések jöttek elő hirtelen...
kedves vers.
Öröm olvasni a boldogságod. :-)